Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. február 9.

13023Az újjászületés azt is jelenti, Isten Atyánk lesz és részesedünk karakteréből. Szellemünk (templomunk) által van közeledésünk az Atyához, aki Szellem. Ez a keret határozza meg szellemi életünket és céljainkat. Krisztus ezt új időszaknak hívja: pl. „ama napon”. Ma a Szent Szellem korszakában élünk, Ő jelenti ki Krisztust és az Atyát belső emberünkön keresztül. Atyaság éppannyira megjelenik abban, aki, mint amire képes lehet. „Hiszen az Atya maga is kedvét leli (vonzódik) bennetek, mert ti is kedveltek engem, és elhittétek, hogy én Istentől jöttem ki.”Jn 16:27

 

 

 

1. rész

2. rész

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. február 2.

13025A megváltásnak fő célja, hogy bevezessen bennünket az atyaság megértésébe. Ebből a szeretetből való részesedés hozza létre megvalósulását az Isten és ember közötti egységnek. Atyaságból való elszakadás óriási károkat okoz a személyiségben. Mózes sasként szimbolizálja szeretet kapcsolatát Izrael és az Atya között. „Tőle romlott meg, „nem fiai s rajtuk van ez folt gyanánt!) egy fonák és facsaros nemzedék. Hát ezzel kellett fizetnetek az Úrnak, te hitetlen, nem-bölcs nép? Hát nem atyád és tulajdonosod ő neked, aki alkotott és alapított téged. Sivatag földön találta őt és süvöltő pusztaság kietlenében. Felkarolta őt, gondjaiba vette, őrizte őt, mint a szeme fényét. Mint sas őrködik fészkén, ül fiókái felett; kiterjeszti szárnyait, felveszi, evező tollán hordozza..” 5Móz 32:5-6;10

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. január 27.

13011Az újjászületéskor Isten atyánk lesz, és ez jogosít fel bennünket arra, hogy az Istent úgy szólítsuk, hogy ’Mi Atyánk’. Az Atyaság átvételéhez vagy megértéséhez a Fiú magatartása adja a kulcsokat. Krisztus atyjától ösztönözve egy alacsonyabb életminőségű világba jött el, és engesztelő áldozatot mutatott be az egész emberi fajért. Az az indulat vezérelte atyjától, hogy Ádám bukásának helyreállítása által újra fiakat (képmásokat, karaktereket) hozzon létre. Atya így hozta létre a privilégiumokat az újjászületett ember szánára. „Az a gondolkodásmód és szándék uralkodjon bennetek, amely a Krisztus Jézust jellemezte.” Fil 2:5

 

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. január 19.

13012A kárhoztatás szellemi ereje úgy befedheti a belső ember karakterét, hogy nem hisszük el, az Atya jelenlétében meg tudunk állni. Ez hozza létre azt is, hogy egyre inkább a saját teljesítményünkre vagy pótcselekvésre alapozzuk hitéletünket, s nem az Atya irgalmasságára. Ő célja a fián keresztül az, bennünk szeretne közösségben élni és jelenlétét közvetíteni. Bár nem leszünk soha azonosak Ő hozzá, de hasonlóak viszont igen. „Hiszen a holtaknak is azért hirdettetett az örömüzenet, hogy ha a hús emberi életsorban ítéletre juttatta is őket, de a Szellem isteni színvonalon életre keltse őket.” 1Pét 4:6 Az legyen az életcélunk, hogy egyszerűen Benne maradjunk, majd egyre jobban megismerjük Őt.

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. január 12.

13013Világunk központi tényezője az Atya és a Fiú kapcsolata. Univerzumunk az Atya és a Fiú kapcsolatából jött létre, és ez a közösség tartja fönn. Isten Szelleme kész ismeretet kialakítani szívünkben az Atyával és fiával, Krisztussal. Ez egy olyan fontos terület, ahol folyamatosan megújulásra, megerősödésre van szükségünk. Ha egy keresztényben az Atya tulajdonságai nem tudnak megjelenni, nem igazán nevezhetjük tanítványnak. A tanítványság természetfeletti ereje csak akkor lesz lehetséges, akkor fog megvalósulni az egyházban, ha visszatér az isteni Atyaságba a kereszténység. „Megemlékeztek pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.” Ján. 2:17

 

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. január 5.

13014A jelenlegi egyházkorszakban kevesen ébrednek rá a láthatatlan Királyság értékeire, illetve annak perspektíváira. Istennek hosszú távú célja az, hogy a mennyet és a Földet egybeszerkessze. Nagy kihívás az ember számára megérinteni és megtapasztalni ezt a láthatatlan mennyei valóságot. Azt a témát feszegetjük, hogyan gyakorolhat változást a Atyánk uralma természetünkre és miként tud tartós hatást fenntartani hívő életvitelünkben. „Monda pedig nekik: Mikor imádkoztok, [ezt] mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is.” Luk. 11:2

 

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 19.

13103A királyság megnyilvánulásának alapja a feltámadás. Aki átment a halálon, annak lett élete. Amikor a hívő ember elveszíti saját lelki életét (sorsát), ahogyan a gabonaszem elhal, az növekedni fog a természetfölötti életben és sok gyümölcsöt terem. Ez Isten képességét, életét és természetét jelenti bennünk. A keresztyénség nem jelenti a gyöngeségek örökké való eltávolítását, hanem inkább az isteni kegyelem megmutatása az emberi erőtlenségben. Minden mennyei erő kegyelem által nyilvánul meg. A mi felelősségünk az, hogy higgyünk ebben. „Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Aki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.” Ján 12:25-26

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 12.

13104Isten gyermekei számára csak az nyújt biztonságot, ha személyes tapasztalatává válik a Krisztusban való feltámadott élet. Az az élet, amelyet az újjászületéskor nyerünk, s örökké tart. A lényeged, az a részed, ami láthatatlan: ez a szellemed. Itt kiviteleződnek a mennyei dolgok. Ha Krisztus kereszthalálát nem vonatkoztatjuk saját szellemünkre, és ha a nem létesül kapcsolatunk a feltámadás életével, akkor kudarc irányában tolódik sorsunk. Az erő elnyerésének alapja a feltámadás. „Megismerjem Ót és a feltámadásának hatóerejét és a szenvedéseiben való közösséget, hogy hasonlóvá alakuljak az Ő halálához. Testvérek, magamról nem gondolom, hogy már megragadtam.” Fil 3:10,13

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 5.

13105Ádám bűnének következménye lett a fizikai és szellemi halál. A halál nem megsemmisülést jelent, lehet esemény, állapot vagy szellemi lény. Engesztelés követelményei szerint, Krisztus szelleme Seolban való megjelenésekor legyőzte a halált. Ami szembe tud szállni a halállal és túl tudja élni, azt nevezzük feltámadásnak. Testével egyesült szelleme és lelke, majd leült a királyi trónra munkáját folytatva. Krisztus Szelleme meggyőz bennünket és pontos tájékoztatást ad a feltámadott élet lehetőségeiről. Feltámadás által adatott nekünk az újszövetségi ígéretek birtoklása és a királyság természetfölötti élete. Ami viszont nincs a feltámadásban, annak a legkisebb köze sincs a Krisztushoz. „Mert ha eggyé lettünk (összenőttünk) Vele a halálának hasonlóságában, akkor a feltámadásában is azok leszünk.” Róm 6:5

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. szeptember 29.

13092Amikor újjászületsz a szellemed új természetet kap, de az értelmed nincs megújítva. Azon kell lennünk, hogy bekerüljön a bensőnkbe a Szellem által mindaz, amely kitörli a régi élet szerinti mentalitást. Mindannyian láthatatlan korlátokkal jöttünk, de Isten el akarja mozdítani ezeket a korlátokat. Úgy kellene cselekednünk, járnunk, beszélnünk, ahogy Ő. Isten erre a szintre akar vezetni minket, de nem tudja megtenni mindaddig, amíg nem hisszük el az új természetünk életének erejét. „De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.” Jak 1:25