Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2011. október 15.

Amikor az áldásról vagy annak növekedéséről van szó, legtöbb esetben azt tapasztalható, hogy a hívő ember azt mondja: Nincs szükségem áldás növekedésére. Azt gondolják, hogy ez alázatos attitűd, pedig nem az. Ez tudatlanságból és önzésből jön! Nem ébrednek a tudatára, hogy igazából azt mondják: a fontos az, hogy a saját dolgaim be legyenek töltve. Kérhetnének Istentől többet is, amelyből megtartanának bizonyos részt és ez elég is lehet hiányuk betöltésére, a többit viszont szétosztanák, ellenben ezt meg sem gondolják...ennek alapja lehet az elmúlt 40 év szocializmus...

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2011. október 22.

A tanítás célja a szellemi elnyomásból az áldásba jutni hazánkban. Az áldás az, amikor a magasságos Isten kegyelme kiárad és megtapasztaljuk ajándékait, legyen az spirituális vagy anyagi. Krisztus földi ittlétének tanítása szerint, 30/60/100-szoros volt a visszatérülés (áldás) az elvetett magon. Minden áldás magja Ábrahámmal kötött szövetség. Hogyan tud a mag visszatérülést (áldást) produkálni? A válasz a föld, azaz a megértett tudás a szívben. A megigazulás igazságossága, Jézus Krisztus kegyelmét helyezi rá a hívő emberre. Ez a gyümölcsöző élet. Amikor engedjük, hogy szívünket a megigazulás szellemi ereje befolyásolja, már nem csak a magunk képességeire támaszkodunk, hanem Isten áldására is...

 

 

 Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2011. október 29.

Amikor a szvünk be van zárva, kivitelezhetetlen Istennel és az emberekkel bármilyen kapcsolatot megélni vagy egészségesen fenntartani. Amíg az Istenről alkotott képünk önelvetést és félelmet tart fenn bennünk, árvaként éljük meg hitéletünket. Ez a jelenség végigkísérheti hívő életünket mindaddig, amíg el nem fogadjuk a Szent Szellem gyámolítását. Sajnos a bezártság meghatározza gondolkozási mintáinkat és érzelmi beállítottságunkat. Választ keressük arra, mit is jelent "szellemi árvaként" élni...