Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. november 29

12111A szentség isteni image-et alakít ki bensőnkben. Így tudunk hitelesen Krisztusképűvé változni már a földön. A hívő ember létét, képességeit, céljait ez kell, hogy meghatározza. A megtéréskor minden hívőnek öntudatosan kellene odaszánnia magát a megszentelődésre és Istenképűségre (hb.elohim-celem). Isten Szelleme tesz bennünket alkalmassá erre az átalakulásra, aki előleget adott a mennyből, hogy garantálja sikerünket. Krisztus a láthatatlan javakat láthatóvá, Isten személyét pedig közelivé tette kegyelme által. Ezért a szentség perspektívája a kegyelem és megigazultság teljességében való járásunkat jelenti. A teljesség azt jelenti: tett következményeként beállt állapotra utal, ami az adott dolgot teljes egésszé teszi. A krisztusi teljesség gondolkodásunkat, értékrendünket és önképünket helyreállítja.

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. november 22.

14112Üzenetünk hangsúlyt tesz az istenivé változásunkra és az isteni karakterek megragadásának hogyanjaira. Végül Mózes elhívásán keresztül mutatjuk be az Istennel való egyesülésünk korlátlanságait. Egy tökéletes és teljes bűnbocsánatot, továbbá teljes gondviselést hozott Isten szeretete. Azonban akik elhiszik a Krisztussal való egyesülésünk reménységeit, azok földi életében un. isteni karakterek és értékek kezdenek megvalósulni. A megszentelődés folyamata bennünk kegyelemből kezdődik, majd egyre inkább kiábrázolódik Krisztus képe. Ez nem munka alapú, hanem ingyen ajándék. Krisztus főpapi szándéka az, hogy mindnyájan résztesesdjünk javaiből és élvezzük karakterünk átváltozását.“…ugyanazon ábrázatra elváltozunk…”1Kor.3:18 részlet.

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. november 16.

14113Krisztus titkának leleplezése nélkül nem tudunk megszentelődni, hiszen a szentség éppen a Krisztussal való egységet jelenti. Krisztus nem erkölcscsőszként jelent meg, hanem a mennyei élet által. Ez a szent élet nem fogalom, hanem Krisztus. A szentség isteni tulajdonság, nem az emberé. Így megszentelődésünk nem földi célunk már, hanem természetfölötti megtapasztalásban való járásunk. A szentség kreatívvá és innovatívvá alakítja jövőnket. Szentsége csakis Krisztus szelleméből tud beáradni lényünkbe. Ezt nekünk is művelni kell azzal, hogy megnyitjuk szellemünket Krisztus titkának megértésre. „A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.” Péld. 9:10.

 

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. október 4.

14113Megszentelődés karizmatikus manifesztációk sorozata, amely mennyei állapotokat eredményez. A pusztában bolyongó nép sikerét meghatározta, hogy szembe kerültek vagy harmóniába a szentség törvényszerűségeivel. A karizmatikus külső jelek (tanszcendens) nem változtatták meg döntően benső lényüket. Új.sz. -ben a cél ennek a transzcendens és egyben már immanens állapotnak a megléte. El kell hinnünk, ha a Szentség Szelleme közöttünk marad és vezetni fog, akkor tulajdonságai és javai meg tudnak jelenni a földi sorsunkban. Egyszóval áldás kísérik majd őket. „Így kell ennek lennie, mivel te és Áron a Cin-pusztában nem engedelmeskedtetek a parancsomnak. Amikor a nép fellázadt ellenem, ti is engedetlenek voltatok azáltal, amit a népnek mondtatok, és nem mutattátok meg nekik, hogy én szent vagyok. Kádés mellett történt, a „Lázadás-forrásnál”, a Cin-pusztában.”

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. szeptember 27.

14091A megszenteltődés (gr.hagiazo) egyszerre jelent Isten szolgálatára való elkülönítést és arra való alkalmassá tételt. Krisztus és a megszenteltek között szoros kapcsolat áll fenn, ugyanis „egyből” (ugyanaz, azonos, egyforma) valók. Ezért nem szégyelli „testvéreinek, gyermekeinek” hívni a megszentelteket. A szardiszi gyülekezet nem akart ebben a szent kapcsolódásban élni. Lehet, hogy akár nem látszott semmiféle eretnekség közöttük, vagy vallásilag tökéletes megjelenéssel rendelkezett, azonban belső élete (ruhája) Krisztus szerint beszennyeződött. Szardisz egy intő példa a névleges kereszténységről, amely külsőleg virágzó vallási tevékenységekkel rendelkezik, de nincs benne belső élő spiritualitás. Ez talán megmagyarázza az elkábított és hibernált állapotát. „Aki győz, az fehér ruhákba öltözik”. Jel 3:5

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. szeptember 20.

14092Azt akarjuk, hogy menny központú légy, és annak forrásairól elmélkedjél. A Sátán azért tudott bejutni a kertbe, mert Ádám soha nem vette birtokba a szombatban megkapott céljait. Fedhetetlensége (megszentelődése) biztosította volna a küldetésének sikerét. Sokkal több van Atyánknál a magasságban, mint a természetes világunkban. Ha nem akarunk a mennyei megszentelődésben élni, nem fogjuk megkapni a szükséges szent „dolgokat” jövőnkre nézve. Tudatosítani szükséges, hogy van részünkre egy szövetség alapú örökség elkészítve, amely a mennyben van fenntartva a számunkra. „Törekedjetek a békességre mindenkivel és a megszentelődésre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.” Zsid 12:14

 

 

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. szeptember 13.

14093Teremtő nem adhat magasabb rendűt vagy értékesebbet, mint lényét, azaz önmagát. A szent egy bizonyos célra fenntartott, más számára nem megközelíthető állapotot jelent. Rendeltetése befolyásolás is egy különleges mennyei célra. Amíg bennünk felépül a szentség, idő szükségeltetik. A szentség átváltoztató folyamatának négy aspektusa van: azonnali, fokozatos, jogi és gyakorlati. Isten megváltásunktól kezdve Jézus Krisztus szentségét beszámítva, szentként tart számon bennünket. Azonban a megszentelődéshez kijelentés által férünk hozzá. A kijelentés hiánya célt tévesztetté teheti Isten népét. „Hogy megnyissad szemeiket, hogy sötétségből világosságra, Sátánnak hatalmából Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.” Apcs 26:18.

 

1. rész

2. rész

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. szeptember 6.

14094Isten megáldotta és megszentelte a szombatot. Ezzel kifejezte, hogy elkülöníteni és spirituálissá akarja tenni a többi naptól. Meg akarja osztani egyházával karakterének valóságát és szent javait. A szentség Isten lényegének tulajdonsága. Isten szentsége és a világ romlott természete rendíthetetlen ellentétben állnak egymással. Az egyháznak Isten szentségének ábrázatára kell elváltoznia. Mennyei integritás nélkül senki nem látja meg az Urat. Csak olyan magasra mehetünk szellemben, amekkora kijelentést befogadunk a szentségéről. Amikor a szentséget az igén keresztül kijelentés által szívedben birtokba veszed, az fog: átalakítani, irányítani és az lesz lakozással jelen szellemedben. Azzal a kérdéssel foglalkozunk: Mi a szentség.

 

 

1. rész

2. rész

Bárdos Zsuzsa, Aratás gyülekezet, 2013. július 29.

13071Izrael népe az ígéret földjének megkémlelése után hatalmas érzelmi krízisbe került, lelkük felháborodott, félelmeik akadályként álltak előttük. A kulcsfontosságú helyzetben a lelkiállapotuk megakadályozta azt, hogy hallják Isten szavát, és azt a maguk helyzetértékelésével szemben, a siker kulcsaként elfogadják. Ők veszítettek. Az ígéretekért való mindennapi küzdelmeinkben a lelkünk irányítani szeretné sorsunkat, sok keresztényt kiütve a hitpályáról. A döntő szó a küzdelmeinkben is legyen az Úré. „Így beszélének neki, és ezt mondák: Elmentünk arra a földre, amelyre küldöttél minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse! Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet.” 4Móz 13:29

 

 

Nochta Pál Attila, Aratás gyülekezet, 2013. július 20.

Isten amikor az ő igéje által szól hozzánk, gyakran felkavarodik a lelkünk és a szívünk. A Máté 10, 34-39 szerint meghasonlás történik a házban (vagyis bennünk) a 13074régi familiális és vallásos de amúgy istentelen értékek összeütköznek a bensőnkben. Fontos, hogy ilyenkor jó döntést hozzunk ami azt jelenti, hogy alárendeljük magunkat az ige tekintélyének és akkor az ige erejével győzni fogunk Sátán minden ereje fölött a saját életünkben. A győzelem elérése érdekében fontos szempont az Isten iránt való engedelmesség, amely ma a látható egyházban csupán szavakban van jelen.