Suha László, Aratás gyülekezet, 2013. december 7.

Győzelmünk sorsunkban mindig Isten Igéjének hallása, nem pedig olvasása által jön! Nyitottságunk és bátorságunk bizonyos mértéke kell ahhoz, hogy meghalld, Isten mit szól a szívedhez. Ebben a folyamatban, szellemedben hallod és látod azokat a dolgokat, amelyeket a Szentírás olvasásakor Isten elmondott. Szükséges személyesen megelevenedniük számodra és felelősséggel kell viszonyulnunk hozzá. Ekkor jobban fog érdekelni minket nagy Istenünk véleménye, mint az emberek véleménye. „Amint Mózesre hallgattunk, éppen úgy hallgatunk majd tereád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, amiképpen vele volt Mózessel.” Józs 1:17

Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. november 30.

Nagyon sok keresztény nem hisz a szellemi javakban, mivel nem is tudják mit tanít Isten igéje erről a témáról. Így problémáink fő oka az ismeret hiánya papságunk pozícióiról és perspektíváiról. Mondhatjuk azt, hiszem, hogy az újjászületés igei, ennek ellenére nem birtokoljuk annak céljait, valóságait. Az áldásokat (mennyei javakat) pedig ugyanúgy tudjuk elvenni új.sz.-i papként, mint ahogy Krisztus vette el földi szolgálatában: hallás által. A hallás kijelentés. A kijelentés pedig egyfajta szellemi étkezést jelent. „Isten főpappá nevezte ki a Melkisédek rendje szerint. Róla sok mondanivalónk van nekünk, amit nehéz megmagyarázni, mert nehézkesek lettetek a hallásban.” Zsid 5:10-11 Vida

Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. november 23.

A sorozat témája azért fontos, mert a szellemi papság mozgatja a szellemi törvényeket. Az ellenség nem szeretné, hogy Isten előre eltervezett kiválasztottságában éljen az eklézsia. Mindaddig, amíg meg nem tanuljuk a királyi papság szolgálatát, nem tudunk újszövetségi papként tevékenykedni, így királyként sem tudunk uralkodni. Mindez azért van, mert a mennyek királysága az ú.sz.-i papoknak van fenntartva. A papok feladata természetfölötti: átveszik Isten időzítésiét, terveit, utasításait. Sokan helyes mennyei modell átvétele nélkül akarnak élni és mozogni Isten királyságában. „Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik Szellemben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk.” Fil 3:3

Nochta Pál, Hajdúsámsoni gyülekezet (MPE), 2013. november 17.

Isten mindig is egy népet akart magának, amely királyi papságként szolgál az ő jelenlétében. Legfőbb vágya az, hogy övéi szeressék őt, hiszen a megváltás művének is csak a vele létrejött bensőséges kapcsolat ad értelmet. Amíg Mózes Isten dicsőségét szemlélte, mert annyira beleszeretett az Úrba, addig Izrael fiai elfordultak Istentől és imádták saját bálványaikat. Sajnos ezt a jelenséget láthatjuk a mostani időkben is.

Váradi Norbert, Aratás gyülekezet, 2013. november 16.

Egy pszeudospirituális tudáskényszer hatása alatt áll az egyház és a középszerűség uralja tettüket. A tudás bálványa egy rögeszme, amely az európai civilizációnak az újkor elején támadt spirituális minimumából keletkezett. Ő azt akarja, hogy a föld sója légy és a világ világossága. A hívők többsége spirituális minimum alatt él és azt gondolja, hogy a középszerűség magától elpárolog. A mennyei siker ellentéte sokszor nem a kudarc, hanem a középszerűség. A siker sokszor kudarccal együtt jár! Ezért a középszerűség gátolja meg a kereszténységet abban, hogy azt tegye, amire valóban küldetve van. A világosságban élő egyház hosszú távon győzedelmeskedni fog a középszerűség felett. „Hiszen a világosság mindenféle jóságot (kiválóság), igazságosságot és igazságot eredményez.” Ef. 5:9