Balogh Róbert, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 3.
A kísértés, hogy megadjuk magunkat a gonosznak kizárólag tőlünk ered. Csak saját bujaságunk csábító, romlott felgerjedését okolhatjuk. A vágyak megfogannak, és világra jön a bűn. A hústest ereje jóval túlszárnyalja az ördög erejét szellemi növekedésünk, és érettségünk hátráltatására nézve. A sátán már legyőzött ellenség. Egyedüli ereje megtévesztési képességében rejlik. Nem több erőre és hatalomra van szükségünk ahhoz, hogy érettekké váljunk az Úrban, hanem több világosságra. Több igazságra van szükség azokon a területeken, ahol még nem láttuk megnyilvánulni Krisztus engedelmességét életünkben.
Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 10.
Isten szenvedélye és vágya, hogy bennünk éljen és közöttünk járjon dicsőségében. Ez nem a hívő saját magából fakadó igénye, hanem ez egy olyan gondolat, amelyet Isten az ő népének folyamatosan mond évezredek óta. Meg kell érteni, hogy nem arról van szó, hogy Jézus a szívünkben lakik, vagy Isten Szelleme bennünk él. Az Ő szenvedélye mindig az volt, hogy közöttünk járjon, bennünk lakjon dicsőségében. Nagyon sok ember azért nem érti meg ennek jelentőségét, mert nem értik azt a folyamatot és drámát, ami eddig a pontig elvezet bennünket. “Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjön és zörget, azonnal megnyissák neki.” Luk 12:36
Suha László, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 10.
Szentírás szerint az ádámi faj elveszítette szabadságát és olyan erők hatalmába került, amelyekkel szemben mennyei kegyelem hiányában küszködik. Különösen az ember életében spirituális, ill. erkölcsi szinten fejeződik ez ki. Az ősbűn elkövetésekor Ádám elveszítette a szabadságát és így lett a bűn, a halál rabszolgája. Isten tervében a szabadság visszaszerzése lényeges célkitűzés. Szentírás tele van szabadulási történetekkel. A szabadság Krisztus személye és jelenléte, amelyet beszédének való engedelmeskedés által lehet megtartani. Az egyház szabad hívő emberek közössége, akiknek szabadságuk van arra, hogy Isten tervének szánják életüket. „Miint szabad emberek, akik azonban a szabadságot nem a gonoszság takarójául használják, hanem úgy, mint akik Isten rabszolgái." 1Pt.2:16 Csia
Tóth Lajos, Recsk, 2013. július 21.
Sok kétségbeesett imádság nem más, mint a hitetlenség beszéde. Mi gyakran ennél a pontnál tévesztjük el, mert érzéseinkben hiszünk. Sokszor akkor volt a legnagyobb hited, amikor a legkevésbé érezted. Pál egyik nehéz útja során Krisztofániát élt át. Urunk azt prófétálta neki: be fogja végezni küldetését. A győzelem Krisztus, nem pedig mi vagyunk. Az Úr megajándékozta Pált, hogy elérjen céljába. Így nekünk is folyamatosan fenn kell tartanunk azt a kijelentést vagy ígéretet, amelyet Krisztus helyezett belénk. „Azért legyetek jó bizakodással (jókedvűek) férfiak, mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan szólt nekem.” Apcs 27:25 (Vida)
Nochta Pál Attila, Recsk, 2013. július 21.
Meg kell értenie minden hívőnek, hogy már nem a 90-es évek korszakában vagyunk, ez egy más korszak, egy új korszak, amelyben új és friss kijelentésekre van szükségünk Istentől, hogy ebben a jelenlegi korszakunkban is győztesek legyünk. Innunk kell tehát az új borból, amely Isten friss kijelentése a belső emberünk számára, hogy győzni tudjunk. "Ezt tette Jézus a jelek kezdetéül a galileai Kánában és ezzel kinyilvánította (láthatóvá tette) dicsőségét és hittek benne a tanítványai." Ján.2:11
Suha László, Recsk, 2013. július 21.
Ebben a rövid bizonyságtételben arról hallhatunk, hogy szükségünk van átrendeződésre, változtatásra az életünkben, amely azzal jár, hogy ki kell dobnunk az életünkből minden olyan régi értéktelen szemetet (rossz berögzöttségeket, téves gondolkodást, stb) amely nem Istentől van.
Olah István, Aratás gyülekezet, 2013. július 27.
A kultuszokat könnyű felismerni, de a vallásos szellem szinte minden ébredést vagy gyülekezetet kitérített szellemi növekedéséből. A vallásos buzgóság attól függ, hogy miért is vagyunk buzgók Isten iránt. Kereszténység csak akkor tud vonzóvá válni, ha jelen van Isten forró jelenléte, amely nem a templom hideg köveivel azonos. „És kijővén Jézus a templomból, tovább ment és hozzámentek az ő tanítványai, hogy mutogassák neki a templom épületeit. Jézus pedig monda nekik: Nem látjátok-e mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.” Máté 24:1
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. június 8.
Az üzenet első fele sáfárságunk elhívásának megértését veszi át. Az tud változást generálni, aki maga is megváltozott. Sáfárságunk célja: transzformáció. A szolgálat második felében pedig, a képviseletről lesz szó. Mi úgy teremtettünk, hogy Krisztus képet viseljük bensőnkben, ami Istenből jött az újjászületésünkkor. Pálnak sáfársága abban állt, hogy ebből kiindulva nyilvánosságra hozta Isten titkát, ami el volt rejtve. Isten titkának prognózisa mindent felülmúló. „A titkot, amely korszakokon és nemzedékeken át rejtve volt az emberek elől, most pedig láthatóvá vált az Ő szentjei számára, akiknek az Isten tudtára akarta adni, hogy milyen bőséges a nemzetek között e titok dicsősége, amely: Krisztus bennetek, a dicsőség reménysége.” Kol. 1:27
- 1. rész
- 2. rész
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. június 15.
Természetünkből lévő magatartás és a sorsunkról alkotott képünk be van írva szívünkbe. Ez lehet negatív és pozitív is. Elhívásod célja, hogy hűséges sáfárjának kell lenned az Istentől beléd helyezett ajándékaidnak és képességeidnek. Isten helyezte ezeket beléd és a te képességeid tulajdonképpen határtalanok Krisztusban. A nagy probléma, amikor egy hívő szívének felfogóképessége inaktivitásban vagy elnyomás alatt áll. A 12 kém közül 10 sáskáknak látták magukat és ez hatással volt döntéseikre, mások sorsára és Mózesre. „Mert mondom nektek, hogy mindenki, akinek van, annak adni fognak, akinek pedig nincs, attól azt is elveszik, amije van.” Luk 19:26 „Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből jövő Szellemet, hogy ismerjük azt, amivel Isten kegyelme megajándékozott.” 1Kor 2:12
Várkövi Krisztián, Aratás gyülekezet, 2013. június 23.
Isten Fia kétséget kizáró módon tökéletesen elvégezte munkáját és lehetővé tette minden keresztény számára, hogy Isten akaratának megcselekvése útján győztes életet éljen és bejusson az Egek Istenének Királyságába. Jézus Krisztus azért jött, hogy a kegyelem erejével áttörje a halál uralmát. A megváltás által előre elkészített jó cselekedetekben járva, Isten akaratának megfelelő életet tudunk élni és a megszentelődés gyümölcsével meggazdagodva örök életet nyerünk. Földről való felemeltetésével mennyei pozícióba emelte az övéit. Akkor a mai egyház mégis miért szenved hiányt a győzelmekben? Miért nem tud sok keresztény a kegyelem erejében mozogni? Mi az oka, hogy a Jézus által már megszerzett mennyei pozíciót sokszor oly nehéz elfoglalni?
Még...
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. június 29.
Ez egy rövid helyzetértékelés, amelyben az egyházban lévő „új szelekről” van szó. Ebben a posztmodern világunkban, a gyülekezeteket illetően, meg kell változtatnunk az egész megközelítési módot, és a gondolkozásmódunknak berögzült mechanizmusait. Nem ébredésre van szükségünk, hanem reformációra. Mert amikor újraélesztesz valamit, akkor valami olyannal teszed, ami már létezett. El kell döntenünk, hogy azt akarjuk látni, amit valóban a Názáreti Jézus Krisztus tanít, vagy megcsináljuk magunknak a magunk féle un. modern evangéliumi kereszténységet. „Mint Isten munkatársai, kérünk és biztatunk benneteket, úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét!” 2Kor 6:1
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. május 18.
Ahhoz, hogy megtegyük amire Isten elhívott és felszerelt bennünket, „új borra” van szükségünk a megkövesedett edényeinkbe. Ekkor demonstrálni fogja az eklézsia Isten erejét és tanúskodni fog, hogy a nemzetek képesek legyenek látni egy másik birodalom valóságát. Jézus szerint a friss bor belőlünk kiáradó „hit folyamait” hozza létre. „Volt pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fért. Mondta Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtöltötték azokat színig. Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak.” Ján 2:6-8
Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. április 13.
Üzenet témája arról szól, mit is jelent az Atya tűzben való megjelenése, hogyan kaphatjuk meg tüzét, hogyan lehetünk szellemben buzgók. A tűz Izrael gondolkodásában (népvándorlás és honfoglalás óta) az Atya jelenlétének tulajdonságai között szerepel. De amikor Izrael népe tűzre gondolt, kivétel nélkül eszébe jutott az öt különböző áldozat bemutatása is. Harmadszorra pedig Pünkösdkor lévő kettős tüzes lángok a Szent Szellem jelképévé is lettek. „Ő Szent Szellembe és tűzbe merít majd alá titeket!” Jn.3:11b
Váradi Norbert, Aratás gyülekezet, 2013. március 30.
Szeretet a kijelentés üzenetét hordozza. Amikor a szellemi érettségről nyilatkozunk, akkor az Isten szeretetében való kijelentés átvételéről beszélünk. Isten szeretetében való járáskor olyan szintű kijelentést tudsz elérni, amikor már nem fókuszálsz önmegvalósításaidra. Ha folyamatosan kikerülsz a szeretet áradásából, akkor a szellemi életedet az élet „dolgai” alá rendeled. Isten szeretetének „dolgait” első helyre kell helyezned, hogy az Ő utánzói legyünk. „Legyetek annak okáért követői(utánzói) az Istennek, mint szeretett gyermekek, és járjatok szeretetben, miképpen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miértünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul. Ef. 5:1-2
