Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2014. április 12.
A sorozat záró része. Ahhoz, hogy a kereszt áldásait élvezzük, mennyei javakban kell élnünk. Pál leveleiben alapvetően két szellemi valóság félreértelmezését hangsúlyozza. Szeretet és a hit területét. A színjátszás alapvetően önámítás. Belső erő, amely ellenőrzés alatt tartja a hívőt. Egy idő után irányíthatatlanná válunk. Jézus ettől a jelenségtől óvta a legjobban tanítványait. Következménye az lesz, hogy elterelődik a hívők figyelme Isten Igéjéről, utána kiesik szívükből az isteni kijelentés, helyette önképűségre formált istentiszteletek utáni érdeklődést jön létre. „A Szellem pedig kifejezetten mondja, hogy a késői időkben némelyek elpártolnak majd a hittől, s tévelyítő szellemekre és démonok tanításaira fognak figyelni, hazug, saját lelkiismertükben (szellemi ismeret) kiégett emberek képmutatásával. 1Tim 4:1-2
Nochta Pál, Pásztó, 2014. február 4.
Amikor a Bibliában az egy óra vagy utolsó óra kifejezésekkel találkozunk, akkor tudnunk kell, hogy ezek a fogalmak egy nehéz időszakot jelentenek. Jelenleg is egy ilyen korszakban élünk. A bennünket érő nehézségek miatt lelkünk gyakran ehhez a földi élethez, sőt, szinte az anyaghoz tapad, ezért kérnünk kell Istent, igéjével elevenítsen meg bennünket, hogy beleláthassunk a mennyei valóságba, amely különbözik ettől a földi létezéstől. Meg kell értenünk azt is, hogy ez a korszak, amiben most élünk, jelentősen különbözik az 1990-es évektől, amikor egy ébredés (megújulási hullám) kezdődött Magyarországon. "Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, a szellem ugyan kész, de a (hús)test gyenge (erőtelen)." Márk 14:38 Vida
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. január 4.
Tetteinkben annyiban valósul meg szabadságunk, amennyiben újjászületett szellemünk részéből származik. A cselekedetünk minden más részét, akár valamely erkölcsi norma hatása alatt hajtjuk is végre, nem szabadságnak nevezzük. Elsőként spirituális területen kell ezt megélnünk. Szentírás alapján szabad az az ember, akit Isten fia tett szellemileg szabaddá. A belső autonóm szabadság egyben képesség is arra, hogy a megváltott szívből irányítsuk sorsunkat. A menny szabadságának eredményeként pedig nemes emberekké válhatunk. „Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel. Az Úr pedig a Lélek; és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” 2Kor 3:16
Suha László, Aratás gyülekezet, 2013. december 7.
Győzelmünk sorsunkban mindig Isten Igéjének hallása, nem pedig olvasása által jön! Nyitottságunk és bátorságunk bizonyos mértéke kell ahhoz, hogy meghalld, Isten mit szól a szívedhez. Ebben a folyamatban, szellemedben hallod és látod azokat a dolgokat, amelyeket a Szentírás olvasásakor Isten elmondott. Szükséges személyesen megelevenedniük számodra és felelősséggel kell viszonyulnunk hozzá. Ekkor jobban fog érdekelni minket nagy Istenünk véleménye, mint az emberek véleménye. „Amint Mózesre hallgattunk, éppen úgy hallgatunk majd tereád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, amiképpen vele volt Mózessel.” Józs 1:17
Várkövi Krisztián, Aratás gyülekezet, 2013. december 14.
Az ember rendeltetése földi létében az, hogy Istent keresse és Vele rendezett kapcsolatban éljen. Ha nem ezt teszi, akkor földi sorsában célt téveszt, azaz bűnbe esik. Ádám bukásakor az emberiség elvesztette az Istennel való kapcsolatát, így a halál és bűn fogságába került. A bűn megfosztja az embert Isten jelenlététől és attól, hogy megtalálja élete lényegét. Jézus Krisztus azért jött el a földre, hogy helyreállítsa mindezeket. Áldozatának célja az, hogy megszüntesse az igazságon alapuló ellenséges viszonyt Isten és ember között. Ennek felismerésére isteni bölcsességre van szüksége mindenkinek. „Mi egy keresztre feszített Krisztust hirdetünk, aki a zsidóknak ugyan botrány, a nemzeteknek pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, mind zsidóknak, mind görögöknek Krisztus: Istennek hatóereje, és bölcsessége, mert az Isten bolondsága bölcsebb az emberek bölcsességénél és az Istennek a gyöngesége erősebb az emberek erejénél.” 1Kor 1:23-25
Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2013. december 21.
Izrael népe Mózes vezetésével nem tudott bemenni az ígéret földjére, mert a rosszul értelmezték azokat a csodákat, amelyeket Isten cselekedett velük. Szívük hitetlen és gonosz állapota miatt azt a következtetést vonták le, hogy Isten azért hozta ki őket jelek és csodák által Egyiptomból, mert el akarja pusztítani őket. Ez figyelmeztetés számunkra is, hogy helyes következtetéseket vonjunk le életünkre vonatkozólag. Ehhez szükségünk van bölcsesség és kinyilatkoztatás Szellemére. „Ezért mi is, amely naptól hallottuk, nem szűnünk meg értetek imádkozni és könyörögni (azért), hogy teljesen betöltsön titeket az Ó akaratának a megismerése minden bölcsességben és szellemi belátással” Kol.1:9 Vida
Tóth Lajos, Szeráf & Aratás gyülekezete közös összejövetele, 2013. december 31.
Ragadjuk meg a Bibliánkat és elmélkedjünk az ígéreteink felett 2014–ben. Mi mennyei képességekre és adottságokra vagyunk rendelve, hogy megszabadítsuk és visszanyerjük az embereket Istennek. Itt van az ígéretek ígérete: Ábrahám örökölni fogod a világot. (Rm.4:14) Ez az ígéret nemcsak Ábrahámnak szólt, hanem a magvának is. És ha te Krisztushoz tartozol, Ábrahám magva vagy és örökös. Fiatalok belemennek játékokba, hogy elnyerjék mások tetszését. De nekünk be kell vennünk a megigazultságot. Ez uralni fog és megváltoztat mindent életünkben. „…és az igazságos Lótot, akit a gonoszok kicsapongó magaviselete meggyötört, kiragadta.” 2Pét 2:7 Vida
Váradi Norbert, Aratás gyülekezet, 2013. november 16.
Egy pszeudospirituális tudáskényszer hatása alatt áll az egyház és a középszerűség uralja tettüket. A tudás bálványa egy rögeszme, amely az európai civilizációnak az újkor elején támadt spirituális minimumából keletkezett. Ő azt akarja, hogy a föld sója légy és a világ világossága. A hívők többsége spirituális minimum alatt él és azt gondolja, hogy a középszerűség magától elpárolog. A mennyei siker ellentéte sokszor nem a kudarc, hanem a középszerűség. A siker sokszor kudarccal együtt jár! Ezért a középszerűség gátolja meg a kereszténységet abban, hogy azt tegye, amire valóban küldetve van. A világosságban élő egyház hosszú távon győzedelmeskedni fog a középszerűség felett. „Hiszen a világosság mindenféle jóságot (kiválóság), igazságosságot és igazságot eredményez.” Ef. 5:9
Oláh István, Ózd – Maranatha gyülekezet, 2013. október 27.
Fő dolog kereszténységünkben Krisztus áldozatának elfogadása és pozíciója. Tanítás célja az, hogy tudatosodjon bennünk meghintés vérének közvetítő szerepe. Az engesztelés és a meghintés vére közvetíti a frigyládán és frigyláda fölött lévő kegyelemet és dicsőséget. A spirituális hiány mindig akkor lép föl az eklézsiában, amikor a vértől való eltávolodás történik. Ennek következménye így egyre kevesebb szellemi potenciál jelenléte Krisztus testében. „Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. 1Kor 11:29-31
Nochta Pál, Ózd, 2013. szeptember 26.
A kereszténységen belül azért mennek tönkre például a házasságok manapság, mert a legtöbb hívő nincs közösségben Istennel. Sokan csak eljárnak hetente a gyülekezetbe, megnyugtatva ezzel a saját lelkiismeretüket. Jézus azt tanítja, hogy menjünk be a belső szobánkba (otthonunkba) és ott imádkozzunk Atyánkhoz. Sokan azt várják, hogy a gyülekezet ahová rendszeresen járnak, majd hetente egyszer biztosítja nekik a megújulás lehetőségét, szellemi élményt, jó zenét, lelkesítő prédikációt. Valójában mindenkinek első sorban a saját otthonában kellene belépni Isten jelenlétébe, ott mozogni a "papi kenetében" (ima, hálaáldozat, stb) és átvenni a szükséges megújulást. Isten nem csak globális evangelizációs hadjáratokat vár tőlünk, hanem egyszerűen vele legyünk bensőségességben, engedelmeskedve neki hit által. „Jött egy samariabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!” (Jn. 4,7)
1. rész
2. rész
3. rész
Még...
Balogh Róbert, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 3.
A kísértés, hogy megadjuk magunkat a gonosznak kizárólag tőlünk ered. Csak saját bujaságunk csábító, romlott felgerjedését okolhatjuk. A vágyak megfogannak, és világra jön a bűn. A hústest ereje jóval túlszárnyalja az ördög erejét szellemi növekedésünk, és érettségünk hátráltatására nézve. A sátán már legyőzött ellenség. Egyedüli ereje megtévesztési képességében rejlik. Nem több erőre és hatalomra van szükségünk ahhoz, hogy érettekké váljunk az Úrban, hanem több világosságra. Több igazságra van szükség azokon a területeken, ahol még nem láttuk megnyilvánulni Krisztus engedelmességét életünkben.
Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 10.
Isten szenvedélye és vágya, hogy bennünk éljen és közöttünk járjon dicsőségében. Ez nem a hívő saját magából fakadó igénye, hanem ez egy olyan gondolat, amelyet Isten az ő népének folyamatosan mond évezredek óta. Meg kell érteni, hogy nem arról van szó, hogy Jézus a szívünkben lakik, vagy Isten Szelleme bennünk él. Az Ő szenvedélye mindig az volt, hogy közöttünk járjon, bennünk lakjon dicsőségében. Nagyon sok ember azért nem érti meg ennek jelentőségét, mert nem értik azt a folyamatot és drámát, ami eddig a pontig elvezet bennünket. “Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjön és zörget, azonnal megnyissák neki.” Luk 12:36
Suha László, Aratás gyülekezet, 2013. augusztus 10.
Szentírás szerint az ádámi faj elveszítette szabadságát és olyan erők hatalmába került, amelyekkel szemben mennyei kegyelem hiányában küszködik. Különösen az ember életében spirituális, ill. erkölcsi szinten fejeződik ez ki. Az ősbűn elkövetésekor Ádám elveszítette a szabadságát és így lett a bűn, a halál rabszolgája. Isten tervében a szabadság visszaszerzése lényeges célkitűzés. Szentírás tele van szabadulási történetekkel. A szabadság Krisztus személye és jelenléte, amelyet beszédének való engedelmeskedés által lehet megtartani. Az egyház szabad hívő emberek közössége, akiknek szabadságuk van arra, hogy Isten tervének szánják életüket. „Miint szabad emberek, akik azonban a szabadságot nem a gonoszság takarójául használják, hanem úgy, mint akik Isten rabszolgái." 1Pt.2:16 Csia
Tóth Lajos, Recsk, 2013. július 21.
Sok kétségbeesett imádság nem más, mint a hitetlenség beszéde. Mi gyakran ennél a pontnál tévesztjük el, mert érzéseinkben hiszünk. Sokszor akkor volt a legnagyobb hited, amikor a legkevésbé érezted. Pál egyik nehéz útja során Krisztofániát élt át. Urunk azt prófétálta neki: be fogja végezni küldetését. A győzelem Krisztus, nem pedig mi vagyunk. Az Úr megajándékozta Pált, hogy elérjen céljába. Így nekünk is folyamatosan fenn kell tartanunk azt a kijelentést vagy ígéretet, amelyet Krisztus helyezett belénk. „Azért legyetek jó bizakodással (jókedvűek) férfiak, mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan szólt nekem.” Apcs 27:25 (Vida)
