Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. június 8.

Az üzenet első fele sáfárságunk elhívásának megértését veszi át. Az tud változást generálni, aki maga is megváltozott. Sáfárságunk célja: transzformáció. A szolgálat második felében pedig, a képviseletről lesz szó. Mi úgy teremtettünk, hogy Krisztus képet viseljük bensőnkben, ami Istenből jött az újjászületésünkkor. Pálnak sáfársága abban állt, hogy ebből kiindulva nyilvánosságra hozta Isten titkát, ami el volt rejtve. Isten titkának prognózisa mindent felülmúló. „A titkot, amely korszakokon és nemzedékeken át rejtve volt az emberek elől, most pedig láthatóvá vált az Ő szentjei számára, akiknek az Isten tudtára akarta adni, hogy milyen bőséges a nemzetek között e titok dicsősége, amely: Krisztus bennetek, a dicsőség reménysége.” Kol. 1:27

- 1. rész

- 2. rész

Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2013. június 1.

Isten amikor megteremtette az embert, azt akarta, hogy az ember uralkodjon az egész Földön úgy, hogy ez az uralom az Éden kertből terjedjen szét és így kiszoruljon az Ördög a Földről. Ádám és Éva azonban már a kertben bűnbe esett, így az ember elveszítette az Istentől kapott pozícióját. Jézus viszont visszaszerezte ezt számunkra a megváltás művén keresztül. Amikor pedig újjászülettünk, akkor szellemben felültetett minket a Mennyekbe, ezért őáltala képesek vagyunk uralkodni a bűn fölött, már ebben az életben. Ez a prédikáció arról szól, hogy miként tud kiterjedni ez az uralkodás és miként tudjuk Isten ereje által kiszorítani az Ördögö életünkből.

Tóth Lajos, Marantha Gyülekezet Ózd, 2013. május 26.

Jézus Krisztus azért jött el, hogy világosságra hozza királyi uralmát. Amikor az evangélium prédikálva van, festenie kell egy világos képet erről a birodalomról, ami még nem látható. Mi nem azokra nézünk, amik láthatók, hanem azokra, amik nem láthatók. Tehát az egyház benn van egy láthatatlan uralkodásban, és ebből kell előhozni az örökségünket, amely a világosság. „Hálákat adván az Atyának, ki alkalmasakká tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban; aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába.” Kol 1:12-13

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. május 25.

Az ember eredendő elhívása a transzcendens sáfársága. Az egyháznak hatalmat (sáfárságot) kell gyakorolnunk, mert Isten kormányát reprezentáljuk. Isten a sáfárságod által kifejeződik. Pál azt tanítja, a szellemi ember egy törékeny cserépedény, akinek feladata, mennyei erő által sáfárságban éljen. A gondviselés feladata előnyökért adatott, amelyek fenn vannak tartva számodra. Nem ahhoz vezet, amit te meg tudsz csinálni, ahhoz vezet, amit Ő tud megcsinálni. Ezt a feladatot a kárhoztatás bénítja, amely a legnagyobb szellemi betegség. „Jézus pedig felelvén, monda nekik: Avagy nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?” Márk 12:24

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. május 18.

Ahhoz, hogy megtegyük amire Isten elhívott és felszerelt bennünket, „új borra” van szükségünk a megkövesedett edényeinkbe. Ekkor demonstrálni fogja az eklézsia Isten erejét és tanúskodni fog, hogy a nemzetek képesek legyenek látni egy másik birodalom valóságát. Jézus szerint a friss bor belőlünk kiáradó „hit folyamait” hozza létre. „Volt pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fért. Mondta Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtöltötték azokat színig. Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak.” Ján 2:6-8