Bárhogyan is vélekednek róla az emberek, azt senki sem tagadhatja, hogy kétezer éve a történelem középpontjában áll.
Az életéről szóló bibliai feljegyzések szerint Jézus Krisztus szűztől született, bűntelen életet élt, három éven keresztül szolgált és tanított, keresztre feszítették és három nappal a halála után feltámadt.
Szentírás állítja több mint 500 ember látta őt élve. Azok a természetfeletti jelek, amelyeket Jézus Krisztus véghezvitt, kereszten lévő halála, feltámadása és elragadtatása a mennybe, azt támasztják alá, hogy nem egyszerűen csak egy vallási vezető volt.
Több száz évvel Jézus születése előtt próféták megjövendölték érkezését és életét. Az Ószövetség, amelyet kb. 1500 éven keresztül írtak, több mint 300 próféciát tartalmaz. Ezek mindegyike beteljesedett, beleértve nem mindennapi születésének körülményeit, bűntelen életét, számtalan csodatételét, halálát és feltámadását.
Jézus feltámadása által válik a keresztyénség egyedülállóvá és különbözővé minden más vallástól. Tulajdonképpen a kereszténység hitelessége Jézus Krisztus feltámadásának bizonyítékán alapul. Ha a feltámadás nem történt volna meg, akkor a keresztény hit hazugságokon alapulna és az emberek nem reménykedhetnének abban, hogy haláluk után is élni fognak.
Ma Földön élő emberek százmilliói állítják: személyesen találkoztak Jézussal, felszabadultak bűneik és problémáik terhe alól.
Szentírás kijelenti, hogy a gyülekezetek nagy többsége (un. parázna asszony) már nem lesz képes visszafordulni az Antikrisztus (gr.felkent ellen) szellemeinek hatásaitól. Az egyház (gr. khrisztianosz - kenettel felruházottak) elsősorban kenet hordozói, hogy örökséget és hagyatékot hozzanak létre a szellemi világban. A kenet mára szinte „ingerszóként” van jelen a M.O.-i szolgálók többségében. Jelenleg csak fogalmaink vannak a királyság céljairól, Szellem jelenlétéről és a kenet működésének titkairól. A belső kenet tesz képessé bennünket arra, hogy az intellektuális megtapasztalás fölött álló mennyei ajándékainkat megossza és átváltoztasson Krisztus hasonlatosságára...
Isten megáldotta és megszentelte a szombatot. Ezzel kifejezte, hogy elkülöníteni és spirituálissá akarja tenni a többi naptól. Meg akarja osztani egyházával karakterének valóságát és szent javait. A szentség Isten lényegének tulajdonsága. Isten szentsége és a világ romlott természete rendíthetetlen ellentétben állnak egymással. Az egyháznak Isten szentségének ábrázatára kell elváltoznia. Mennyei integritás nélkül senki nem látja meg az Urat. Csak olyan magasra mehetünk szellemben, amekkora kijelentést befogadunk a szentségéről...
Az üzenet témája, hogyan valósulnak meg az Egyháznak szóló ígéretek. Most a kegyelem általi hit korszakában élünk. Annyit kapunk az ígéretekből amennyit elhiszünk belőle. Sok rossz hírt hallunk arról, manapság mi folyik Krisztus testében. A mi részünk az, hogy ne csak várjuk az Urat, hanem aktívan nyomuljunk előre a királyságért, megértve rendeltetésünket és küldetésünket. A menny így kiemeli az egyházat a középszerűségből. Amíg épül a hamis egyház, a mi helyünk ez lesz...
Sátán a tradíciót a menny megtapasztalható jelenléte helyett ajánlja fel. A felekezeti hagyomány helyettesítheti Krisztus szeretetét és a mennyei image-et. Hatástalanná teszi a gyülekezetet, mert kijelentésen alapuló igazságokat hazugságokra cserél fel. Ennek a folyamatnak a vége emberi feltételezéseken alapuló szeretet és hit. Antiókhiában a hívőket nem keresztényeknek hívták, hanem Krisztusiaknak, azaz kenettel felruházottaknak. A kenet önazonossága alakította át őket belűlről. „És az Úrnak keze volt velük. Nagy sokaság tért meg az Úrhoz, hívővé lettek...kiküldték Barnabást, hogy menjen el egész Antiókhiáig. Ki látta az Isten kegyelmét, örvendezett és intette mindnyájukat, hogy állhatatos szívvel maradjanak meg az Úrban.”Acs. 11:21.
Illés története fontos üzenettel bír a mostani időkben élő keresztények számára. Már hosszabb ideje elmélkedem a próféta szolgálatával kapcsolatban. Célunk Akháb és Jézabel munkájának, valamint az ellenük fellépő próféta szolgálatának megértése. A kinyilatkoztatás által felismerjük Illés Szellemének munkáját az egyházában. Illés sok nehézség ellenére felül tudott kerekedni Jézabel ellenreformációján, mert Isten jelenlétében élt. A földi eseményeket is a mennyei nézőpontból szemlélte. A mostani korszak kihívásait úgy tudjuk legyőzni, ha mi is belemenekülünk Isten jelenlétébe és engedjük, hogy Isten megláttassa velünk előre elkészített dicsőséges korszakát...
Megelevenedett szellemünknek bejárata van a mennyei lehetőségekhez. A kegyelem és megigazultságunk által bejárásunk van a "lehetőségek valóságába". Mennyei kompetencia jelentése: elsajátított emberi ill. bibliai ismeretek alkalmazásán túli mennyei képesség. A királyság gondoskodik mindenki számára ugyanarról a játéktérről és egyforma bejárásról a forráshoz. Amikor ez az igazság életre kel, és te hiszel benne, erő árad a mennyből. Mi rábízzuk magunkat az Ő képességeire, hogy amit megígért, azt véghez tudja vinni. Isten nem hazudhat. „A bennünk működő ereje által Isten mérhetetlenül többet tud tenni, mint amire kérjük, vagy amit el tudunk képzelni.” Ef 3:20 Egysz.
Az Újszövetségben a királyok és a papok, mint Isten munkatársai, királyságának kiterjesztésén munkálkodnak. Ebben a folyamatban megtapasztaljuk a Krisztusi életnek, Isten királyságának és az Ő céljának valóságából. Isteni partnerségről beszélünk, amely által beléphetünk nem csupán Isten kijelentéseibe, hanem feltámadás erején keresztül megnyílvánulásaiba, amilyeket még nem láttunk ezen a földön. Isten szándéka soha nem az volt, hogy a papok ragadják meg a mennyei javakat, hanem a javak jöjjenek utánuk...
Az egyház most keresztülmegy egy paradigmaváltozáson. Új minta, új cselekvési mód, új látásmód. Egy változáson (megtérésen) megyünk át. Az egyházáról alkotott látásunkban is átvonul a királysági gondolkozásmód transzformációja. A királyság azért jött el, hogy Isten koncepciójának és természetének teljes kifejeződése történjen meg az egyház által. Amit mi csinálunk: megtérés által engedjük beengedni intellektusunkba és szívünkbe ennek kivitelezését és perspektíváit. „Betelt az idő és (már) közel van az Isten királyi uralma, változtassátok meg gondolkodásmódotokat és higgyetek az evangéliumban (örömhír, győzelmi hír).” Márk 1:15 Vida
Mindannyiunk életében vannak kihívások, hiszen Isten akarata az, hogy harcok által elfoglaljuk az ígéret földjét. A harcok során le kell győznünk azokat az óriásokat, akik ellenünk jönnek, hogy megakadályozzanak bennünket a győzelem elérésében. Mit jelentenek az óriások az életünkben? Hogyan tudunk fölöttük győzni? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk ebben az igehirdetés sorozatban. 16 részes.
Még...
A jelenlegi egyházkorszakban kevesen ébrednek rá a láthatatlan Királyság értékeire, illetve annak perspektíváira. Istennek hosszú távú célja az, hogy a mennyet és a Földet egybeszerkessze. Nagy kihívás az ember számára megérinteni és megtapasztalni ezt a láthatatlan mennyei valóságot. Azt a témát feszegetjük, hogyan gyakorolhat változást a Atyánk uralma természetünkre és miként tud tartós hatást fenntartani hívő életvitelünkben. „Monda pedig nekik: Mikor imádkoztok, [ezt] mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is.” Luk. 11:2
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2012. szeptember 10.
A tanítássorozat célja, bevezetni bennünket Atyánk mindent felülmúló személyes tervének megismerésébe, amely nem más: mint, a bennünk való gyönyörködése. A keresztény élet lényege az, hogy az ingyen ajándékba kapott kegyelmet meg tudjuk érteni, majd megragadni. Ez egy mennyei felhatalmazás, ami képessé tesz minket arra, hogy felülemelkedjünk a természetes képességeinken. Szent Szellem mindenható erejéből megnyilvánuló karizmák is a kegyelemből adatnak a szellemi javaink elősegítése érdekébe, miként József pátriárkánál. „De az Úr Józseffel volt, és kiterjesztette rá az Ő kegyelmességét és kedvessé tette őt a tömlöctartó előtt.” 1Móz 39:21
1: Kedveltség megértése
2: Kedveltség hatásai
A tanítássorozat célja, bevezetni bennünket Atyánk mindent felülmúló személyes tervének megismerésébe, amely nem más: mint, a bennünk való gyönyörködése. A keresztény élet lényege az, hogy az ingyen ajándékba kapott kegyelmet meg tudjuk érteni, majd megragadni. Ez egy mennyei felhatalmazás, ami képessé tesz minket arra, hogy felülemelkedjünk a természetes képességeinken. Szent Szellem mindenható erejéből megnyilvánuló karizmák is a kegyelemből adatnak a szellemi javaink elősegítése érdekébe, miként József pátriárkánál. „De az Úr Józseffel volt, és kiterjesztette rá az Ő kegyelmességét és kedvessé tette őt a tömlöctartó előtt.” 1Móz 39:21.
Az egyház egy szellemi konfliktusban van, szinte élet-halál harcban áll az ígéret földjének elfoglalásáért. A hívők közül sokan azt gondolják, hogy amit Isten megígért, azt automatikusan meg is történik. A tejjel-mézzel folyó föld megszemlélése után, a kémek jelentették, hogy a föld valóban jó és kívánatos, de azt elfoglalni csak harc árán lehetséges. Ezek a hírek megosztották Izraelt, ahogyan hasonló nehézséget látunk a mai Egyházban is. Mi azonban álljunk Józsué, Káleb, oldalán, a szellemi emberek oldalán. „…olyanok voltunk a magunk szemében, mint a sáskák…és az ő szemeikben is olyanok voltunk.” (4Móz 13:34).
