2019.11.16.
Isten ma is kutatja, vizsgálja a szívünket. Erre nem neki, hanem nekünk van szükségünk, hogy segítségével megláthassuk magunkat az ő világosságában. Egyedül a Szent Szellem képes vádlás és kárhoztatás nélkül rávezetni minket arra, hogy van e helytelen ragaszkodás az életünkben, vannak e olyan bálványok a szívünkben, amelyek miatt sikertelen az imaéletünk, mert mi nem akarunk elengedni olyan vágyakat, kívánságokat, amelyek miatt kezdetben „csak” megosztottá válik a szívünk, de később már akár teljesen el is távolodhatunk Istentől, míg végül intő példa lesz az életünk mások számára, (negatív értelemben) ahogyan erről az Ezékiel 14-ben is olvashatunk. Saját magunk és a ránk bízottak miatt is jobb, ha leszámolunk mind azzal, amit Isten bálványnak tart az életünkben.
„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!
Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltár 139,23-24)
2019.11.09.
A keserűség elválaszt Isten különleges kedveltségétől (kegyelem) és az egészséges emberi kapcsolatoktól. Isten határozott célkitűzése, hogy átalakuljunk a Fiú képére. Ő megtisztít minket, ahogyan az ötvös – aranyműves - tisztítja a nemesfémeket. Ennek érdekében felhasználja a próbákat, nehéz helyzeteinket, hogy az összes salak kikerüljön belőlünk. Sokszor nem értjük Istennek tisztító munkáját, ami miatt megkeseredhetünk. Másrészről földi életünk során krízisekkel, fájdalmakkal találjuk magunkat szemben, amelyeket fel kell dolgoznunk. Ugyanis a keserűség célja hogy elvezessen minket egészen az önbálványozásig, ahol a fájdalom már gyökeret vert. A keserű attitűd mindig igazolja, hogy miért is keserű. Erre szüksége lesz, hogy így ne tudjon a hívő meggyógyulni. A keserű ítélkezés azt jelenti, hogy elutasítottság érzése okán másokat megítélünk. Ítélkezés lehet az is, ha szívünkben kárhoztatás, elutasítás, féltékenység, irigység, jogtalan harag, vagy meg nem bocsátás van jelen.
2019.11.02.
„De közben ügyeljetek rá, hogy senki híjával ne maradjon az Isten kegyelmének és fel ne nőjön benne valami keserű gyökér, az ne okozzon zaklatást, hogy rajta keresztül meg ne fertőződjenek sokan,” Zsid. 12,15 Az Isten és ember közötti hasonlóság eredeti hordozója szelleme. Amikor Isten dicsőségét hordozza, fenntartja és közvetíti. A bűnbánat által kegyelemért és irgalomért kiáltunk magunk számára és azokért, akik megkeserítettek bennünket. Ekkor a törvénykezés szorításából a kegyelem oldalára kerülünk. Amikor mások felé keserűséget táplálunk, akkor valójában igazságtételért kiáltunk. Vagyis elítéljük az embereket hibáikért és bukásaikért. Van egy veszélye annak, ha a keserű gyökerekről vagy a keserűségből kitermelt bálványainkról beszélünk. Azzal járhat, hogy inkább a fájdalmainkra és bálványainkra koncentrálunk, mint Isten dicsőségének gyógyító képességére. Ez egy „áldozat” mentalitást teremthet. Nem a felelősség megközelítést állítjuk a középpontba, hanem az ok és okozati összefüggést. Célunk az, hogy napvilágra hozzuk, amint felismerjük, hogy a keserű erődítmények mennyire mélyen gyökereznek bennünk és hogyan lopják el tőlünk Isten kegyelmét.
2019.10.26
Az újjászületés után szembesülünk azzal, hogy a világból sok-sok ’erődítményt’ hordozunk a tudatalattinkban. Megváltó kegyelme nem rombolja le automatikusan. Isten megváltoztatja a szívünket, Mi pedig megváltoztatjuk viselkedésünket, hiedelmeinket, szokásainkat! Negatív gondolkodásunk életünk során elválaszt minket Isten szeretetétől és attól, hogy másokat szeressünk, ill. másoktól szeretetet kapjunk. A feltételezésen alapuló vétkeket akkor követünk el, amikor azt hisszük, hogy magatartásaink, szokásaink elfogadhatóak Isten számára, holott valójában sérti Őt. Pl. bálványimádás. Isten nem tárja fel ezeket a bűnöket Nekünk, csak akkor, ha magunktól döntünk úgy, vizsgálja meg jellemünket és indítékainkat. Az okoskodás vagy fantáziálás szó a görög nyelvben érvelést, gondolatokat és képzelődést jelent, melyek megelőzik és meghatározzák személyiség jegyeinket és viselkedésünket. Amikor a világba mész, döntőek a kapcsolatok és az abban lévő szokások, hitrendszerek, viselkedési minták, lelki beállítottságok, bálványok. Csak nézd meg Sámsont. Sámsont Isten elválasztotta, hogy bíró legyen. Bölcsesség, erő kenetét adta neki, de érzéki ember lett, mert állandóan megkívánt valakit, akit nem kellett volna megkívánnia. Összeállt Delilával, lelkileg megrokkant, elaludt és a kenet elhagyta úgy, hogy észre sem vette. Úgy, mint a mai egyház.
2019.10.19
Az óriásaink szegregálhatnak bennünket minden Istentiszteleten vagy imádkozás alatt. A testi természeted igazságtalanságba visz, nem képes a sátán megtévesztését lefülelni. Amiben személyesen hiszel, az mozgat a siker felé, nem az, amit teszel. Nem azt mondja Isten, hogy csináld meg azt, amiben nem hiszel. Az ellenség feladata ’Elválasztani-Elszakítani-Körülzárni’ bennünket. Különbség van az identitásod megismerése és a küldetésed megismerése és a képességgel való felruházása között. Sáfárkodás ott kezdődik, amikor elfogadod magad annak, akinek Isten mond. Igaznak. A hit cselekedete ott folytatódik, amikor úgy beszélsz magadról (gr.homologeo), amelyet Isten mondott Rólad. Igaz vagy. A bálványok elleni harcban meg lesz kísértve az igaz pozíciód. A hit ige által működik, de ha leáll az ige tevékenysége, akkor azonosulni fogsz újra, meg újra a környezeti hatásaiddal. Isten szolgálatában nem arra vagyunk elhívva, hogy az önmegtagadást vagy önfeláldozást válasszuk cél nélkül, inkább arra, hogy betöltsük Isten célját, ami miatt önmegtagadásban élünk. Amikor nincs megbecsülve Krisztus értelme bennünk, akkor elfolyik az erő a személyiségünkből. Amikor értelmünket támadja a szellemvilág, tudja, miért teszi.
