Ma több gyülekezet, úgy tűnik, feladta a Szellem általi vezetésért való célt. Viszont a gyógyulásba vetett hitet, prófétai extatikus élményeket és más igazságokat igen magasba emelték. Minden megújulásban csak akkor tudjuk megőrizni és megerősíteni szellemi pozícióinkat, ha nem fordulunk el a Szellem tervétől és a kenet tanításától. Lehetünk gyógyultak, prófétálhatunk is, miközben nem ismerjük a Szellem belső vezetését. Ez a mai egyház stigmája. A vakság a szív megkeményedését is jelképezi a Bibliában. Laodiceabeli gyülekezetről, amelyet a mai dölyfösségben élő kereszténységgel azonosítanak azt írta János apostol:„…és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen…szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss…Íme az ajtó előtt állok és zörgetek…” (Jel 3:17—20) Az emmauszi tanítványok abszolúte spirituális homálya is intő, akik akkor sem ismerték fel Jézust, amikor magyarázta nekik szenvedésének és halálának szükségszerűségét, de a kenyeret később megáldotta és megszegte, ekkor megnyilatkoztak szemeik és megismerték őt. (Lk 24:31). Majd azt parancsolta nekik, hogy várják be a Szellem kitöltetését, mert vezetés nélkül a láthatatlan világból kiesik szellemük belátó képessége és nem lesznek képesek benne élni, járni. Az ószövetségi Izrael összeomlásának előzménye és elsődleges oka a spirituális szabadság elvesztése volt (Ikabod), amelyet Dávid értett meg és hozott újra létre az un. dávidi sátor” által. Célja a frigyláda rehabilitációja volt. Tudta, hogy ezért követték Izraelt a szociális és vallási igazságtalanságok, katonai vereségek. Figyelmeztető az ószövetségi Izrael viszonyulása a frigyláda szerepéhez, amely ma többek között Krisztust, az Ő beszédét, kegyelmét és vezetését szimbolizálja.