2018. szeptember 15. Aratás gyülekezet

Az atyaságnak nem csak a lelkünkre nézve van szerepe, hanem szellemünkre és szívünkre nézve is. A szellemünk nyitottsága meghatározza a Szent Szellem térnyerését és vezetését kereszténységünkben. Atyánk nem csak a lelkünk részeit, hanem szellemünk képességeit - látás, hallás, felfogás - is szeretné finomítani. Az atyaság egyik megnyilvánulása a vigasztalás, oktatás és fenyítés szintjei, a másik szellemünk szerepe mindennapjainkban. Az összetört szívünk nem feltétlenül káros személyiségünkre nézve és egy alázatos szellem kialakítása dicséretes Atyánktól. Jelenlegi egyházi elképzelések, tanok, ideológiák és a keresztény nemzeti kultúra meghatározza az emberek szellemi mintáit. Az egyház szellemi állapota és képessége a szellemi világban való forgolódást tekintve többnyire tapasztalatlan és becsapható, másrészt Isten természetfölötti Atyaságának beavatkozását nem ismerik, így nem is igénylik. „Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-e a szellemek Atyjának, és élünk! Zsid 12:9

1. rész

2. rész