Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2012. december 15.

Isten Szellemmével való közösség a kereszténységünk alapja. Csak a Szent Szellem által vagyunk képesek közösséget megélni az Atyával és a fiával. A karizmatikus élet perspektívái abban állnak, hogy az emberi képességet felhasználja Isten szelleme arra, hogy általuk folyamatosan kijelentse Krisztus dicsőségét, majd így vagyunk képesek az általa vezérelt spirituális életet élni. Az újjászületés után, ha nem keressük a szellemünk szerepét vagy funkcióit, akkor soha nem szabadulunk föl a Szent Szellemmel való közösségre és vezetésre, annak dacára sem, hogy volt részünk természetfölötti megtapasztalásokban..„Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Szellemét, és Ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük.” Ézs. 63:10

Oláh István, Aratás gyülekezet, 2012. november 24.

Salamon király megértést kapott Isten nagyságáról, ezért tudta, hogy ezt a nagyságot semmilyen emberi projekt nem tudja utol érni vagy helyettesíteni. Nincs olyan épület, amely befogadhatná Isten nagyságát, sőt, azt még az egek egei sem képesek befogadni, mert Isten, önmagában létező. Ez a hatalmas Isten mégis az emberben akar lakozást venni, mi vagyunk az Ő temploma. Salamon nem csak Isten nagyságáról, hanem irántunk való kegyelméről is kinyilatkoztatást kapott. Ezért ahogy Dávid Krisztust, úgy Salamon pedig az egyházat jelképezi, az egyházat, amelyben Isten lakik, és amely iránt nagy az ő kegyelme. Annak vagyunk a kedvencei, akit sem ez a fizikai világ, sem az egek egei nem képesek befogadni, ugyanakkor a hatalmas Isten mégis bennünk, újjászületett hívőkben lakik.

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2012. november 17.

A hívő emberben az Istenkeresés útján jön létre a kegyelem valóságos profitja. A Zsidókhoz írt levél 10. fejezetben egy nagyon fontos szempontból látjuk Krisztus kegyelmének áldásait. Az ószövetségi szentély szolgálat csak „árnyék”, nem pedig a mostani szolgálat valódi jellegét (pragmáit), lehetőségeit tükröző „kép” volt. Bár rámutat Isten törvényének erejére, és arra is, hogy Isten nem vállal közösséget a bűnnel, ugyanakkor előremutat (képeket közvetít) Krisztus teljesebb és tökéletesebb mennyei szolgálatára. A régi szövetségek is hordoztak kegyelmet, mert az igaz Istenkeresés tartalma kegyelmet hordoz és közvetít. Az újszövetség kijelentésének titka az, hogy Isten már kezdeményezett, létrehozta a szellemi sikereinket, és a hit ehhez kapcsolódik, majd elfogadja mindezt.

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2012. november 17.

Keresztényektől elvárás Isten Igéje által, hogy kegyelemben járjanak. Ez elvárás, és nem javaslat. Nagyon nehéz járni olyasmiben, amiről nem tudjuk igazából, hogy mi is az. Krisztus alázatában járni azt jelenti, hogy eléggé respektálod Istent ahhoz, hogy megszeretnéd tenni mindazt, amit Ő mondott. Az alázat által fog tudni növekedni a kegyelem életünkre vonatkozóan. (Jak.4:6) Ha megértjük, hogy miről szól Krisztus alázata, hogyan éljünk és járjunk ebben, akkor a Szentírás szerint (Jak.4:7)az alázat segíteni fog minket abban, hogy megszabaduljunk a gonosz minden munkájától. Sokszor az alázat hiánya miatt nincs erő életünkben arra, hogy szembenézzük a gonosszal.

Berki Csaba, Aratás gyülekezet, 2012. november 17.

Sokszor azt gondoljuk, akkor vallunk kudarcot, amikor elveszítjük kialakított tulajdonságainkat, megszerzett materiális dolgainak. Úgy képzeljük, ha mindezeket birtokoljuk, akkor győzedelmeskedtünk hitünkben. A győzelem feltétele az isteni élet szerepének megértése. Krisztusnak közbe kell lépnie a győzelmünk érdekében. A győzelem nem azt jelenti csupán, hogy megváltozunk bizonyos tulajdonságainkban, hanem azt, megváltoztatjuk teljes sorsunkat, életünket, lelkünket a megváltás győzelme által. A megigazulás ennek a tökéletes útját készítette elő számunkra, ami képessé tesz minket arra, hogy úgy éljünk itt a földön, ahogy Ő is élt. "Jön a világ fejedelme: és énbennem nincsen semmije.” Ján 14:30b