Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2014. augusztus 9.

Az üzenet témája, hogyan valósulnak meg az Egyháznak szóló ígéretek. Most a kegyelem általi hit korszakában élünk. Annyit kapunk az ígéretekből amennyit elhiszünk belőle. Sok rossz hírt hallunk arról, manapság mi folyik Krisztus testében. A mi részünk az, hogy ne csak várjuk az Urat, hanem aktívan nyomuljunk előre a királyságért, megértve rendeltetésünket és küldetésünket. A menny így kiemeli az egyházat a középszerűségből. Amíg épül a hamis egyház, a mi helyünk ez lesz. Azokban a gyülekezetekben, ahol ki akarják érdemelni a természetfölötti kegyelmet vagy áldást a fejlődéshez ott konstans módon a látható dolgokról beszélnek. Később elvesztik a siker ízét: a mennyei örömöt, majd bezártak lesznek a Szent Szellem friss üzenetére és munkájára.

Váradi Norbert, Ózd, Maranatha gyülekezet, 2014. augusztus 9.

A Biblia tele van a tisztelet megadására vonatkozó erőteljes felszólításokkal. Ezek nem csak javaslatok. Az összetört szívű ember tudja valóban tisztelni Istent és az isteni javait. A szeretet nem ellensúlyozza a tiszteletlenséget. A megértés sem pótolja a tisztelet hiányát. Pál azt írja, hogy az emberi bűn gyökere valójában abban rejlik, hogy bár az ember megismerte Istent, mégsem tisztelte vagy dicsőítette őt Istenként. Izraelnek életében a kudarc egyik eleme volt ez. Isten terve a népe felemelkedése még mindig. Ennek egyik módja, ha egyszerűen tiszteljük Őt annyira, hogy megengedjük neki, hogy felemeljen bennünket Önmagához a maga szintjére. A királyság megvalósulásának ez elengedhetetlen eleme.

Nochta Pál, Őrbottyán, 2014. augusztus 3.

A Lukács 10,26-ban Jézus megkérdezi a törvénytudót, „Mi van megírva a törvényben, hogyan olvasod?”. Jézust nem a törvénytudó teológiai látása, hanem a szívének az állapota érdekelte. A törvénytudó jó kérdést tett fel akkor, amikor megkérdezte, Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet, viszont rosszul közelítette meg az igazságot, mert a szíve helytelenül értelmezte az igét. Ez a veszély minket is fenyeget, pláne akkor, ha helytelen célokat tűzünk ki magunk elé, ugyanis a szívünk gyakran a kitűzött célra fókuszál. Amennyiben rossz célokra fókuszálunk, akkor annak megfelelően fogjuk értelmezni az Írásokat illetve azt, amit Isten mond nekünk. Isten adott nekünk mennyei célokat, amelyeket kikutathatunk az Írásokból, ha arra figyelünk, amit ő mond nekünk, akkor idővel a szívünk is egyre tisztábban fogja értelmezni az igét.

Váradi Norbert, Őrbottyán, 2014. augusztus 3.

Isten Izraelt fel akarta emelni minden nemzet fölé, hogy aztán Izraelen keresztül létre hozza a Földön az uralmát. Ez az egyházra is vonatkozik, hiszen az Efézusi levél szerint mi is fel lettünk ültetve Krisztussal a Mennyekbe. Isten rajtunk keresztül akarja a királyságát megvalósítani ezen a Földön és ezt úgy teszi, hogy ehhez előtte az övéit fölemeli a maga szintjére. Ez először a bensőnkben történik meg, majd ez a szellemi valóság idővel megnyilvánul a fizikai világban is, ez Isten királyságának a megnyilvánulása. A keresztények nagy többsége nagyon nehezen, sőt, inkább egyáltalán nem tudja befogadni ezt az igazságot, viszont ha nem fogadjuk el Isten velünk kapcsolatos tervét, akkor nem lesz egyéni szinten áttörésünk.

Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. július 25.

Isten hatalmas örökséget készített az Őt szeretőknek. A szeretet nagyon fontos, mert e nélkül a hit törvényei nem működnek az életünkben. A minta Ábrahám, akit próba által a „látás helyére” kellett vezetnie Istennek, ahol kész volt feláldoznia fiát. Természetes szinten nem volt semmi, amibe belekapaszkodhatott volna. A megnyílt szellemi szemével tudott csak látni és így kapta vissza Izsákot. Isten kivárta ezt. Ha egy próbában elbukunk, kérnünk kell a mennyei bölcsességet segítségül. A bölcsesség nem fog hozzánk jönni, ha a saját utjainkon járunk. Szintén nem kapunk bölcsességet kételkedéssel. Isten képességei és ígéretei a mi örökségünkben vannak. Csak a bizalom adja a képességet a kijelentés megragadásához, ami bejárást biztosít örökségünkhöz. Atyánk, esküvel tette hitelessé nekünk ezt.

3/1. (Látni az örökségünket)

3/2. (Látni az örökségünket)