A teljes itt töltött életünkre nézve komplett Isten akarat, nincs meglepetés Nála. Nem látod előre teljesen Isten tervét, de ez nem jelenti azt, hogy nincs meg Isten jó szándéka. Az Atya terve összhangban van saját magával és képességeivel is. Tehát ha kéred a vezetését, akkor jön ezzel Isten személye és képessége. Az engedelmesség hallás által indul el. Ami csatlakozást, haladást, aktiválást és folyamatot eredményez. Ne is várj eredményt, bármely hatást Istentől engedelmesség nélkül…

Ne légy elégedett, ha életed méltatlan élethelyzetekkel terhelt. Isten szövetségi kedveltsége kitud emelni a legnehezebb szituációkból is. A krisztusi ember mindig Krisztus személyéhez és megváltói szövetségéhez kapcsolódik. A megválás után szövetségünk Krisztussal kezdődik, és Ő vele végződik is. Jézus megváltása Ábrahám áldásával összeolvadt. Krisztusban a bölcsességhez kapcsolódó ószövetségi igazságok beteljesültek és átformálódásukat megtalálták. Az ószövetség kinyilatkoztatása az életet az Úr félelme köré szervezte. Az Újszövetségben ez az élet Krisztusnak kegyelmére irányul. 

Isten Ádámot megáldotta, hogy képességet kapjon Isten tervének megvalósítására. Az édenből meghódítani a földet. A legáltalánosabb ez azt jelenti, hogy az élet minden területén (szellemi dolgokban, lelki dolgokban, testi dolgokban, anyagi dolgokban egyaránt) képességet és kompetenciát ad az Úr. Veled van. Mi az áldás? Amikor valaki természetfölötti támogatás kap az életéhez, hogy átalakítsa a környezetét. Ekkor a láthatatlan világból jön egy olyan kegyelem, egy olyan pártfogás az illető életére, amely által a látható világban ő sikeres, valahogy ő mindig föl tud állni a nehézségek közepette. Ezt az erőt kaptuk meg Krisztus feltámadásában.

Ábrahámnak két fia volt. Izmael és Izsák mindketten kétségtelenül Ábrahám saját fiai voltak. Mégis egyikük örökölte a szövetség áldását, a másik pedig egyszerűen sikeres világi ember volt. Vedd észre, milyen közel volt egymáshoz ez a két ember! Ugyanabban a társadalomban születtek, ugyanazt a nagy pátriárkát nevezték apjuknak, és ugyanazon a táborhelyen tartózkodtak vele. Mégis, Izmael idegen volt a szövetségben, míg Izsák örökölte az ígéretet. Milyen keveset jelent a vérrokonság és a származás!

A ma divatos, un. koncert típusú keresztény zene nem rendelkezik közösségteremtő erővel. Hiszen mi a dicséretünk feladata? Az Istennel és az egymással való közösség erősítése, vagy ahogyan Dávid mondja: a szövetségünk erősítése az Atyával. Dávid sátráról eredetileg nem ez volt a korai közösségek látása. Az egész gyülekezetnek 1 mennyei emberként, kórusként kell az Úr jelenlétébe belépnie.