2021. 09. 11.

Istennek a szeretete keres mindnyájunkat. Szükségünk van, hisz így teremtett minket Isten. Ez a szeretet - Isten feltétlen, örök, végtelen szeretete - az emberi élet minden szeretetéhségét ki tudja elégíteni. Az isteni szeretet nélkül viszont mindig szeretet­hiányunk van. A megbocsátás gyakran előfeltétele a gyógyulásnak, de a megbocsátás önmagában nem gyógyít meg minket. Ugyanúgy szükséges a fájdalmas, negatív érzéseket a velük való foglal­kozás miatt felszínre hozni, de ez még önmagában nem tesz minket teljesen éppé. A sérülést át kell adni Krisztusnak. Az Evangéliumi gyógyítást az teszi egyedülállóvá (és az különbözteti meg minden emberi pszichoterápiától), hogy egy valóságos, élő természetfölötti Megváltó és Gyógyító jön segítségünkre. Mivel az érzelmi sérülés sokszor éretlenséget okoz, a sérülés gyógyulásához növe­kedési folya­mat is tartozik. Általánosan úgy fogalmazhatunk, hogy az éretlenségből nem lehet meggyó­gyulni vagy megszabadulni: abból csak kinőni lehet.

2021. 09. 04.

Jézus egyszerűen és letisztultan tanított a szeretetről és a megbocsátásról. A megbocsátás azért is fontos, mert amíg ragaszkodunk a meg nem bocsátáshoz, a sérülésünkért felelős személy vagy helyzet uralma alatt is vagyunk. Nem vagyunk szabadok érzéseink vagy reakcióink megválasztásában. A megbocsátás nem elnézés. Bizonyos értelemben csak Isten nézheti el a vétket. Ami­kor megbocsátok valakinek, akkor nem azt mondom, hogy rossz cselekedete he­lyes volt, hanem a vele kapcsolatos érzelmi reakciómmal foglalkozom. Fel­sza­ba­dí­tom az illetőt az alól a harag és rossz érzés alól, amit vele szemben fenntartottam. Ez aka­rat dolga. Az akaratomon múlik, hogy fenntartok-e valaki ellen valamit; ezért sza­bad választásom szerint el is engedhetem azt, amit fenntartok. Ezért a megbocsátás Is­ten parancsa; azzal kezdődik, hogy a helyes magatartás mellett döntök el­len­sé­geim­mel szemben.

2021. 08. 28.  

Jézus Krisztus minta vezető, akit utánoznunk szükséges. A krisztusi vezető nélkülözhetetlen tulajdonsága ebben a korszakban az, hogy nem ő mutatja egyedül az utat másoknak, (mert jobban lát­ja az irányt, mint a legtöbb em­ber), hanem elősegíti a Krisztus személyes pásztorlását. Előmozdítva ezzel a személyes felelősség szerepét az egyénben. Az előrelátás a ve­zető ‚iránytűje’. Az apostolok nem veszítették el ezt az iránytűt, mert értették Jézus szolgai mentalitását és a szellemi papság funkcióit. Jézus Krisztus szolgálói mentalitással vezetett, ezzel bemutatta a kenet általi vezetés titkát. Harag és a körülötte lévő érzelmi események (bűnök) kény­szerpályájára viszik a személyes vezetést Istennel. Ekkor lelassulhat a kenet tanítása és tanulságainak létjogosultsága életünkben. Isten tanácsolása ekkor névlegesnek tekinthető. Milyen elemekből épül tehát fel a kenet előrelátásának nevezett ké­pes­ség? Az előrelátás első építőeleme a saját életünk valóságos értelmezése, majd a képzelőerő, a belső szemmel va­ló lá­tás. Meg­tör­tén­het, hogy az ember szó szerint képeket lát az elméjében. Általá­no­sabb az, hogy ötletek, fogalmak, gon­dolatok formájában jelentkezik.

2020.08.21.

Ha az ellenség megfoszt a kenet belső hatásától karakteredben, akkor először érdektelenné tesz, majd szellemi erőtlenséget hoz létre. Jézus Krisztus visszajövetelekor az egyház több szakaszban válik alkalmassá a vőlegénnyel való találkozásra. A bölcs közösségek annyi extra olajat (kenetet) gyűjtenek össze, amennyit Isten mutat nekik. Az ostoba és okos szüzek eszkatológiai példázatában látványos fordulattal szembesülnek, késik a vőlegény. Sötét lett és alszik minden szűz. Ha, valóban elhisszük a példázat valódiságát, akkor a Szent Szellem kész segíteni nekünk mindenben. A vőlegénnyel való találkozás előtt, fel kell ismerni az idők új típusú kihívásait és Isten kenetének blokkoló erőit. A kenet már most jelezi nekünk, hogy miként legyünk öntudatra ébredt és előrelátó keresztények. Az okos szüzek többek, mint értelmesek.

2021. 08. 14.

Nem az a célunk a téma kapcsán, hogy felmagasztaljuk az ellenség romboló munkáját az egyház életében vagy, hogy hitelt adjunk azoknak. Az ellenség vagy felfújja a keserűség jellemzőit vagy azt a látszatot kelti, hogy tehetetlenül nézzük végig azt, miként befolyásolják életünket. A mi célunk, hogy napvilágra hozzuk, amint felismerjük. Keserűségeink mélyen gyökereznek bennünk, hogy megfosszák tőlünk Isten szabadságát. Az újszövetség terve az, hogy eredményesen halálra adjuk a keserűség indítékait és kezdjünk Jézussal egy új feltámadott életet. Van egy veszélye annak, ha a keserűség sebeiről beszélünk. Azzal járhat, inkább a fájdalmainkra koncentrálunk, mint Isten kenetének gyógyító képességére. Ez egy „áldozat”- mentalitást teremthet. Ekkor elhisszük, hogy minden problémánknak mások az okozói. Nem a hiba-és-felelősség megközelítést állítjuk a középpontba, hanem az ok-és-okozati összefüggést. Mindig a Keresztet kell a középpontban tartanunk és ezzel a megtérés üzenetét.