2020.06.06.

Valódi isteni buzgalom vagy szomjúság mindig Jézus Krisztushoz vezet elsősorban és nem szellemi élményekbe vagy elképzelt spirituális vágyak felé. Minden szellemi vágynak célja a láthatatlan Istennel való találkozás. Mivel az újszövetségben élünk, ezért a Szent Szellem szolgálatában állunk. Nem lehet újszövetségben élni Szent Szellem behatásai nélkül. A Biblia előtérbe állítja azt, hogy Isten az élők Istene, tehát a vele való közösség előfeltétele az örök életre való újjászületés. Az újjászületés utáni szellemi életet nem csak az emberi természet megújítását kell érteni, hanem olyan változást, amely az ember belső (has tájékén) lényegét érinti. A keresztény életekben sajnos nagyon gyakran egy un. vallási neurózis van jelen, amely az isteni élet helyett örömtelenség, keserű irigység és frusztráció fémjelez. Ennek előidézője az evangélium céljának hamis értelmezése, hamis buzgalom és spirituális célok. Isten Igéje az új szellemesünket nevezi belső embernek, amely alá van vetve a szomjúság általi fejlődésnek. A szellem nem csupán az ember isteni egzisztenciáját biztosítja, hanem olyan belső kút is, amelyen keresztül a láthatatlan Isten természete érintkezik az emberrel. A Szent Szellem belső munkája utáni vágyunk döntően meghatározza szellemi-lelki magatartásunkat, később identitásunkat, sőt a transzcendenshez való viszonyunkat is.