2019.11.30.

A spirituális leépülés akkor jelenhet meg életünkben, ha nem vesszük tudomásul vagy megkeményítjük szívünket az Úr vezetése kapcsán. Saját szellemünk működésének fontos szerepe van az Úr hangának realizálásában. De ennek rendeltetését nem szabad eltúlozni. A megtérés után még megromlott fantáziával rendelkezünk és nem megszentelt módon gondolkodunk. A hallás jelentősége és szívünk készsége az engedelmességre döntő ebben. János apostol a hallás megőrzésében és a kenet helyes működésében látja a hívő ember boldogulását még az Antikrisztus szellemével szemben is. Tudatosítanunk kell önmagunkban, hogy az újjászületés szellemünket látó és halló szereppé teremtette. Bensőnkön keresztül az Úr jelenléte és képessége belép életünkbe, hogy utat mutasson. Később természetünk állandó alkotórészévé váljon. Az imádkozást ennek a célnak kell alárendelni, ehhez pedig szükséges időt biztosítani a Szent Szellemnek. Sajnos imádkozni lehet úgy is, hogy az ember még gyengébbé teszi szívét, mert alárendeli a lelke félelmeinek, fájdalmainak. Ha ezek uralkodnak belső emberünk fölött, akkor egy elválasztó paravánon keresztül akarunk közösséget tartani a Szent Szellemmel.