2019.10.26

Az újjászületés után szembesülünk azzal, hogy a világból sok-sok ’erődítményt’ hordozunk a tudatalattinkban. Megváltó kegyelme nem rombolja le automatikusan. Isten megváltoztatja a szívünket, Mi pedig megváltoztatjuk viselkedésünket, hiedelmeinket, szokásainkat! Negatív gondolkodásunk életünk során elválaszt minket Isten szeretetétől és attól, hogy másokat szeressünk, ill. másoktól szeretetet kapjunk. A feltételezésen alapuló vétkeket akkor követünk el, amikor azt hisszük, hogy magatartásaink, szokásaink elfogadhatóak Isten számára, holott valójában sérti Őt. Pl. bálványimádás. Isten nem tárja fel ezeket a bűnöket Nekünk, csak akkor, ha magunktól döntünk úgy, vizsgálja meg jellemünket és indítékainkat. Az okoskodás vagy fantáziálás szó a görög nyelvben érvelést, gondolatokat és képzelődést jelent, melyek megelőzik és meghatározzák személyiség jegyeinket és viselkedésünket. Amikor a világba mész, döntőek a kapcsolatok és az abban lévő szokások, hitrendszerek, viselkedési minták, lelki beállítottságok, bálványok. Csak nézd meg Sámsont. Sámsont Isten elválasztotta, hogy bíró legyen. Bölcsesség, erő kenetét adta neki, de érzéki ember lett, mert állandóan megkívánt valakit, akit nem kellett volna megkívánnia. Összeállt Delilával, lelkileg megrokkant, elaludt és a kenet elhagyta úgy, hogy észre sem vette. Úgy, mint a mai egyház.