Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2012. december 15.

Isten Szellemmével való közösség a kereszténységünk alapja. Csak a Szent Szellem által vagyunk képesek közösséget megélni az Atyával és a fiával. A karizmatikus élet perspektívái abban állnak, hogy az emberi képességet felhasználja Isten szelleme arra, hogy általuk folyamatosan kijelentse Krisztus dicsőségét, majd így vagyunk képesek az általa vezérelt spirituális életet élni. Az újjászületés után, ha nem keressük a szellemünk szerepét vagy funkcióit, akkor soha nem szabadulunk föl a Szent Szellemmel való közösségre és vezetésre, annak dacára sem, hogy volt részünk természetfölötti megtapasztalásokban..„Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Szellemét, és Ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük.” Ézs. 63:10