Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2011. október 29.

Amikor a szvünk be van zárva, kivitelezhetetlen Istennel és az emberekkel bármilyen kapcsolatot megélni vagy egészségesen fenntartani. Amíg az Istenről alkotott képünk önelvetést és félelmet tart fenn bennünk, árvaként éljük meg hitéletünket. Ez a jelenség végigkísérheti hívő életünket mindaddig, amíg el nem fogadjuk a Szent Szellem gyámolítását. Sajnos a bezártság meghatározza gondolkozási mintáinkat és érzelmi beállítottságunkat. Választ keressük arra, mit is jelent "szellemi árvaként" élni...