Dátum: 2022.10.22 Helyszín: Budapest, Aratás Gyülekezet

A 2Sámuel 23-ban a 8-as verstől a fejezet végéig azokról a vitézekről olvashatunk, akik hatalmas hősök voltak Dávid királyságának korszakában. Ezek az emberek jelképeznek minket, újszövetségi hívőket is, akik a magasságban lévő gonosz szellemek ellen vívjuk az Úr harcait. Ahhoz, hogy Jézus Krisztus hős vitézeivé váljunk, fel kell növekednie és hatalmasan meg kell erősödnie a belső emberünknek. Ez csak úgy történhet meg, hogy folyamatosan igyekszünk elmélyíteni az Úrral való közösségünket. Ebben a közösségben a Szent Szellem újra és újra kijelentéseket akar nekünk adni Krisztusról és az őbenne nekünk készített örökségről, így tanít minket az Úr folyamatosan, a belső kenet által. Segít nekünk a növekedésben az ige, az imádkozás és a testvéri közösség által is.

Úgy kellene élnünk minden nap, mintha egy másik világból jöttünk volna erre a földre, de annak a világnak a javaival és életével, amely még mindig bennünk van. Ebben az életben kell élnünk, beszélnünk és mozognunk. Nem szabad, hogy befolyásoljon Bennünket a változó történelem, a változó divatok vagy változó vélemények, vagy a teológia változtatása, vagy akár az, hogy gyülekeznek a felhők egy globális háborúhoz. Az utolsó napunk félelmetes lesz a földön. Kitaláltad már, hogyan fogsz boldogulni, amikor ott állsz a Bírónk trónja előtt? Te és én ott fogunk állni azon a napon és megítéltetünk, átvilágíttatunk és korrigáltatunk életünk minden aspektusáért. Az imádságunkért, az adakozásunkért, a beszédünkért és a cselekedeteinkért. Izgalmas lesz. Én hiszek az Atya örök jóságának és korrektségének fenségében, a királyok Királyának, az urak Urának és a bírák Bírájának.

Büszkeség jelentése túlzott önbecsülés; a tehetségek, a szépség, a gazdagság, a teljesítmények, a rang vagy a felemelkedés tekintetében a saját felsőbbrendűség beképzelése, amely magasztos légkörben, távolságtartásban, tartózkodóságban és gyakran mások megvetésében nyilvánul meg. A tövisnek, ítéletnek (szívünk megítélése) vagy próbáknak az a rendeltetése, hogy Istenhez tereljen minket, és alkalmassá tegyen bennünket a kegyelem elfogadására. Pál megértette, hogy a tövis fájdalmas ugyan, de mégis javát szolgálja. Az volt a szerepe, hogy megvédje őt a még súlyosabb bajoktól, például a megtévesztés vagy az arrogancia. Látjuk, van egy problémája, amit képtelen megoldani. Isten újra meg újra megtagadja tőle imádságának meghallgatását. Ez a tövis jelképezi számunkra azt a vihart, feszültséget és szenvedést is, amit akkor élünk át, ha a nehézségek nem akarnak elmúlni. De Pál saját tapasztalatai alapján leleplezi azokat az alapelveket, amelyek segítségül lehetnek ennek a különösen kínzó terhes és komplikált helyzetnek a kezelésében.

 Ha hirtelen Urunk előtt állnál, szeretnéd-e, hogy életed történetét az örökkévalóságban ünnepeljék és megjutalmazzák. Az örökkévalóság tudatában kell élni az egész keresztény életünket. Készen arra, bármelyik pillanatban átvizsgálhatja Krisztus kegyelmi trónja. Olyan emberekké kell válnunk, akik elkötelezettséggel vannak megkeresztelve. Amikor a kegyelem vezérel, kegyelem motivál bennünket, akkor minden javunkra lesz majd, ha odaállunk az emelvényhez. Mert ha van valami a kegyelemben, az az alázatos szív, melyet Isten felemel. Engedelmeskednünk kell Isten teljes akaratával, s nem törődve az emberi véleménnyel, emberi megvetésekkel. Azt kell mondanunk: "Ó, Istenem, azt akarom, hogy ez az életem dicsőítsen Téged, és amikor megállok, a Te tisztelettel teljes jelenlétedben, - ahogy János mondja egy helyen -, „…ne szégyenkezzem a Te megjelenésednél".  1.Ján 2:28

 2022. 11. 26.

Az utolsó időkre vonatkozó, kereszténységgel kapcsolatos próféciák szemünk előtt teljesednek be, ezek destruktív és degeneráló jelenségeket tárnak fel. Miközben ugyanakkor győzelmünk eléréséhez is határozott utat mutatnak. A döbbenetet az okozza, hogy az ígéretek ugyan meg vannak ígérve, de azokat mégis csak harccal lehet birtokba venni. A hit nemes harcával. Az ember azt gondolná, hogy amit Isten megígért, azt automatikusan meg is adja, anélkül hogy azért nekünk különösebben sokat tennünk kellene. A laodikeiai korszakot János apostol által előre jelzett jellemzői: Isten szeretetének meghidegülése, a Szent Szellem jelenlétének (kenetének) elutasítása, a megigazult ember cselekedeteinek ismeretlensége, a szellemi langyosság, a tekintély elvetése, az öncsalás prófétai köntösökben és az aposztázia. Ami hitehagyás vagy hitből való élet elvetése.